Access Consciousness® tisztítások Happy Mouth™ módra
2018-06-12
Gyilkos energia és a választás hajlandósága
2018-07-31
Mind

Ha nem tudod bizonyítani ki is vagy…

Ha bizonyítasz megszilárdítasz, vagy azzal, hogy ellenállsz, vagy azzal hogy egyetértesz.

Talán találkoztál már azzal, hogy valaki azt kéri rajtad számon, hogy vele miért nem vagy olyan kedves, mint mással. Esetleg azzal, hogy megváltoztál, s korábban miért nem tudtál olyan lenni. Hova tovább azzal, hogy miért nem vagy olyan, mint régen, vagy mint a szomszéd.

 

Amikor a családod, párod, barátaid, kollegáid, bárki ilyesmi számonkéréseket szegeznek neked, éber vagy-e arra, hogy mi történik valójában?

Ébernek lenni azt jelenti, hogy … hűha… szavakkal kifejezni valamit, aminél jobban szavakon túl pillanatnyilag nem sok van. No, próbáljuk meg, ébernek lenni azt jelenti (többek között), hogy érzékeled/tudod, hogy mások mit gondolnak, éreznek, szándékolnak, érzékeled a korlátaikat, ragaszkodásaikat, hazugságaikat, igaznak hitt igazságaikat, félelmeiket, lehetőségeiket, potenciáljukat stb.

Mikor szerelembe esnek az emberek, sok esetben a lehetőségbe esnek bele, nem a valódi ott lévő lénybe és testbe. Ezért (is) múlik a szerelem. A párod nem változott túl sokat, pusztán éberré váltál (hajlandóvá! arra, hogy érzékeld az egészet all-in-one).

A szerelem másik pólusa az első látásra unszimpi, utálom, pfúj. Itt sem a valóságot látod, csak egy részét. Az az ember sokkal több annál, mint amit hajlandó(!) vagy befogadni belőle abban a pillanatban.

Befogadás nem egyenlő beengedés, nem egyenlő megengedés!!!

Megengedés – megengedem neked, hogy az légy, aki vagy, minden pillanatodban, a csúfban és a szépben is és a definíciókón túl is. És megengedem magamnak, hogy válasszalak most, később vagy ne(!) válasszalak.

Befogadás – a választásom alapján megengedem azt a változást, ami számomra hozzájárulás, vagy többet teremt mindkettőnk, akárhányónk számára.

Beengedés – hova, mit, kit? Létezik-e ilyen? Ha beengedek valakit a lakásomba, testembe azt jelenti vannak falak, véderdők, határok.

Elutasítás, kizárás – hatalmas várfalat emelsz, vakká tesz.

Választás – mindent látsz, és abból azt választod, ami hozzájárul az örömteli, könnyed, ragyogó életedhez és mindenki más számára is többet teremt ebből, és nem választod azt, ami nem tápláló hozzájárulás.

Falakat építünk ítéletekből, múlt tapasztalataiból, definíciókból. És ezt tesszük, ha jó spiri agymosásban élenjáró tanulók voltunk (és nem éberek!), akkor a jövőnket is definíciókból, ítéletekből, elvárásokból építjük. Szép labirintus… de ezek nem valódi lehetőségek. Ez a lehetőségek illúziója.

Hazudhatod azt, hogy minden szép és jó, és mindenkiben csak a jót látod (vagy ördögit), viszont ezzel kizárod totálisan az éberségedet arra, hogy azt válaszd, ami valóban hozzájárulás neked. Egy ember ma lehet hozzájárulás az örömteliséghez, holnap viszont lehet gyilkos is.

Hajlandónak kell lenned totális éberséggel és megengedéssel menni, hogy valóban választhass.

Ha így teszel, többé nem vezet meg a duma, az agymosás, a látvány, a múlt torz emlékei. Valójában a jelenben, valóban az éppen abban a pillanatban legtöbbet teremtő választásokat hozod, ami nem zár ki semmit, de mindig többet teremt mindenki számára.

Feladat: falakat leengedni, lejjebb, lejjebb, lejjebb. Kényelmes távolságot elpusztítani közted és önmagad között, közted és a világ között, közted és a családod között, közted és a párod között és így tovább.

Ha nincsenek falaid, várárkaid mindent látsz, mindenre éber vagy. Innen már valóban lehet bulizni.

És Access Bars :) örök sláger. Csak fekszel és történik mindaz, ami többet teremt neked.

Visszatérve az elejére, hogy mások minek, kinek látnak és számonkérnek rajtad valamit. Ha totálisan éber vagy és megengedésben a másikkal, arra is éber leszel, hogy ő milyen dobozba, skatulyákba rakott be téged – hülye liba, ennek sose lesz pénze, férje, gyereke, ez egy buta/okos ember, bla bla – és többé már nem indul be nálad a bizonyítgatási automatizmus, hogy de te nem az vagy, vagy pont az vagy, mint aminek látnak. Lehetsz önmagad, bármilyen is legyen az. Megfoghatatlan, definiálhatatlan, örökké változó, csodálatos létező. Könnyedén, örömmel ragyogva bármikor. Persze csak akkor, ha önmagaddal szemben is éber vagy a saját dobozaidra, elvárásaidra, ítéleteidre. Milyennek kéne lenned? Hogyan kéne kinézned? Mennyi pénzednek kéne lenni? Férj, feleség, gyerek, karrier? Mostanra már máshol kéne lenned… Mindent ami ez, nem teremtetté tennéd?

Eme sorok is pusztán érdekes nézőpontok, használd úgy, hogy többet teremtsen számodra, és mindig menj tovább még egy lépést. Kérdőjelezd meg minden leírt sorom.

 

Ki lehetsz ma, az összes ítéleted és elvárásod nélkül önmagaddal szemben?

Mit választanál mára, ha semmit nem kell és senkinek nem kell megfelelned?

Mi lenne könnyű, örömteli, bulis mára neked, ami többet mutatna meg önmagadból annál, mint amit most el tudsz képzelni?

 

Írta: Rózsa Georgina

error: Content is protected !!